Közel 15 éve működik a Thermo által tervezett és kivitelezett hőszivattyús rendszer Nyíregyházán, a Görög katolikus Püspökségen.

Tíz éve működik a hőszivattyú ebben az épületben, több lakás van benne. Azt eleinte nem is gondoltuk, kutakból, hogy lehet vizet, vízből, hogy lehet kinyerni az energiát csak néztük a három kutat. 
Magyarázta a fiam, hogy ez felhozza, a másik leviszi, szóval nem értettünk hozzá. Aztán láttuk, hogy valami nagyon jó dolgok, mert az egész lakást gyönyörűen befűti, jó meleg ad, sőt a melegvíz készítésében is besegít.

Orosz Árpád vagyok, görög katolikus pap. Nyíregyházán, tizenegy néhány évvel ezelőtt kezdtünk bele egy építkezésbe. 

Szinte a véletlen folytán kerültem kapcsolatba a hőszivattyúval, mert a Thermo Kft-nek Andráséknak itt a mi kis nyomdánkban készítettük a prospektusokat, szórólapokat. Ott olvastam először erről és gondoltam, ha már 100 évre tervezünk, valamit hosszútávra szeretnénk, valamit építeni akkor érdeklődök ebben a hőszivattyú témában. 

Andrásék összeállították a tervet. Én úgy emlékszem tizenvalahány év távlatából, hogy azt én vetettem fel Andrásnak, miért nyomjuk vissza a földbe azt a forró vizet. Milyen butaság, hogy a hulladékhőt nem hasznosítjuk fel valahol. És az én kérésemre tervezte bele ebben a rendszerbe, hogy a használati melegvíznek, az a nagy 7-800 literes tartálya végül amennyi hőigénye neki van, azon keresztül megy a hulladékhő és csak tényleg az igazi hulladék megy vissza. Azóta 30 lakás van ebben az ingatlanban és mindenki, amikor megy a klíma, hűtünk, és felesleges hő termelődik, az összes használati melegvíz végül ebből származik. 

Mik a tapasztalataim? 

Nagyon sokat görcsöltem a vízzel. Ugye mindenkép a legmagasabbat akartam megcélozni, hogy a legnagyobb jóságfokkal, 5,2-es jóságfokkal működjön a rendszer, ehhez pedig víz-víz. Tehát mindkét közegnek víznek kellet lennie, de mivel egy belvárosi zárt udvaros ingatlanról volt szó nem volt esély arra, hogy mi ilyen nagy kutat tudjuk toronnyal fúrni. A költség is riasztott egy kicsit, hogy most 1 millió forint egy olyan 110-es vagy 150-es kutat fúrni és nem fér be a toronyfúró. 

Végül azt mondtam, figyelj, András válasszuk külön a két dolgot, Te megmondod, mennyi víz kell egy percben, Én pedig az garantálom. Te csak onnantól kezdve tervezd, hogy van egy tartály. Azt tudtam, hogy nem fogok, nem tudok ide kutat fúratni, de szeretném ezt megcsinálni. Végül csináltam három kis kutat. Sokat görcsöltem, majd két éven keresztül azzal, hogy ez a tartály, amibe a vizet összehoztam, ez egy nyílt rendszer volt. Egy WC pumpa szabályozta, hogy mindig tele legyen, megnyitotta és a hidroforok telenyomták mindig vízzel. 

Na, most a nyíregyházi víz nagyon magas vas értékkel rendelkezik, úgyhogy ez a rozsdás szennyezőanyag állandóan kicsapódott benne és eltömítette az egész rendszert. Már-már feladtam, nagyon el voltam keseredve, az egész nem lesz jó. Belemegy a hőszivattyúba, a szűrők mindig tele voltak, úgy heti sűrűséggel. 
Akkor találtam ki, hogy zárt rendszerbe kötöm össze ezeket a hidroforokat és ez volt a titka az egésznek, hogy levegővel nem szabad érintkeznie a víznek. Tehát az egész rendszer úgy megy keresztül, hogy kiszívtuk a földből, sehol nem kap levegőt, mert mihelyt oxigénnel találkozna, kicsapódik ez a szennyeződés. Biztosan, 5-8 éve problémamentesen működik. Mondjuk, évente egyszer kitisztítjuk a szűrőket.

Akkor azért érte nekem meg, mert legalább húsz Fain Coil van a házban és a nyári hűtést is ezzel a rendszerrel végzem. A nyári hűtésnek a hulladékhője fűti a használati melegvizet, tehát ha most kellene nekem húsz klímát felszerelnem kültéri egységgel, beltéri egységekkel, az hatalmas, több milliós befektetés lenne. Közbe ugye egy kicsit az éjszakai áramot is bevontuk a dologba. Fele annyi az éjszakai áram, mint a nappali áram. Most már törvényesen, most már lehet. Éjszaka mind a két hőszivattyú megy mindig és ugye sokat jelent. Nappal pedig igény szerint. Már most nem fele az éjszakai áram, de akkor, amikor elkezdtem akkor láttam, hogy ez kardinálisan fontos kérdés. Azóta a gáz sokat emelkedett, azóta az olló már sokkal messzebbre került egymástól a két ág. Körülbelül ezt tudnám elmondani.

- Mit javasolsz azoknak, akik ma vajúdnak és nem tudják eldönteni, hogy gázzal fűtsenek, hőszivattyúval fűtsenek... Tehát 10 éves tapasztalat után mit javasolsz nekik?

- Hogy most egy ilyen családi háznál mibe vágnék bele? Azt gondolom, hogy levegőkazánnal foglalkoznék, nem olyan nagy a befektetés, nem kell annyit technika hozzá. Szondák, ilyen kutak, olyan hőszivattyú, hanem egyszerűen betettem a kis kütyüt, ketyeg és működik. Talán egy ilyen családi háznál ezzel kezdeném, levegőkazánnal.

Több mint 10 éve működik a Thermo Kft. által tervezett hőszivattyús rendszer a nyíregyházi Görög katolikus Püspökségen. A rendszer 30 lakás fűtését és melegvíz ellátását biztosítja. Köszönjük Orosz Árpád görögkatolikus papnak mind a kivitelezés, mind a film készítése során nyújtott segítségét.

Magyarázta a fiam, hogy ez felhozza, a másik leviszi, szóval nem értettünk hozzá. Aztán láttuk, hogy valami nagyon jó dolgok, mert az egész lakást gyönyörűen befűti, jó meleg ad, sőt a melegvíz készítésében is besegít.

Orosz Árpád vagyok, görög katolikus pap. Nyíregyházán, tizenegy néhány évvel ezelőtt kezdtünk bele egy építkezésbe. 

Szinte a véletlen folytán kerültem kapcsolatba a hőszivattyúval, mert a Thermo Kft-nek Andráséknak itt a mi kis nyomdánkban készítettük a prospektusokat, szórólapokat. Ott olvastam először erről és gondoltam, ha már 100 évre tervezünk, valamit hosszútávra szeretnénk, valamit építeni akkor érdeklődök ebben a hőszivattyú témában. 

Andrásék összeállították a tervet. Én úgy emlékszem tizenvalahány év távlatából, hogy azt én vetettem fel Andrásnak, miért nyomjuk vissza a földbe azt a forró vizet. Milyen butaság, hogy a hulladékhőt nem hasznosítjuk fel valahol. És az én kérésemre tervezte bele ebben a rendszerbe, hogy a használati melegvíznek, az a nagy 7-800 literes tartálya végül amennyi hőigénye neki van, azon keresztül megy a hulladékhő és csak tényleg az igazi hulladék megy vissza. Azóta 30 lakás van ebben az ingatlanban és mindenki, amikor megy a klíma, hűtünk, és felesleges hő termelődik, az összes használati melegvíz végül ebből származik. 

Mik a tapasztalataim? 

Nagyon sokat görcsöltem a vízzel. Ugye mindenkép a legmagasabbat akartam megcélozni, hogy a legnagyobb jóságfokkal, 5,2-es jóságfokkal működjön a rendszer, ehhez pedig víz-víz. Tehát mindkét közegnek víznek kellet lennie, de mivel egy belvárosi zárt udvaros ingatlanról volt szó nem volt esély arra, hogy mi ilyen nagy kutat tudjuk toronnyal fúrni. A költség is riasztott egy kicsit, hogy most 1 millió forint egy olyan 110-es vagy 150-es kutat fúrni és nem fér be a toronyfúró. 

Végül azt mondtam, figyelj, András válasszuk külön a két dolgot, Te megmondod, mennyi víz kell egy percben, Én pedig az garantálom. Te csak onnantól kezdve tervezd, hogy van egy tartály. Azt tudtam, hogy nem fogok, nem tudok ide kutat fúratni, de szeretném ezt megcsinálni. Végül csináltam három kis kutat. Sokat görcsöltem, majd két éven keresztül azzal, hogy ez a tartály, amibe a vizet összehoztam, ez egy nyílt rendszer volt. Egy WC pumpa szabályozta, hogy mindig tele legyen, megnyitotta és a hidroforok telenyomták mindig vízzel. 

Na, most a nyíregyházi víz nagyon magas vas értékkel rendelkezik, úgyhogy ez a rozsdás szennyezőanyag állandóan kicsapódott benne és eltömítette az egész rendszert. Már-már feladtam, nagyon el voltam keseredve, az egész nem lesz jó. Belemegy a hőszivattyúba, a szűrők mindig tele voltak, úgy heti sűrűséggel. 
Akkor találtam ki, hogy zárt rendszerbe kötöm össze ezeket a hidroforokat és ez volt a titka az egésznek, hogy levegővel nem szabad érintkeznie a víznek. Tehát az egész rendszer úgy megy keresztül, hogy kiszívtuk a földből, sehol nem kap levegőt, mert mihelyt oxigénnel találkozna, kicsapódik ez a szennyeződés. Biztosan, 5-8 éve problémamentesen működik. Mondjuk, évente egyszer kitisztítjuk a szűrőket.

Akkor azért érte nekem meg, mert legalább húsz Fain Coil van a házban és a nyári hűtést is ezzel a rendszerrel végzem. A nyári hűtésnek a hulladékhője fűti a használati melegvizet, tehát ha most kellene nekem húsz klímát felszerelnem kültéri egységgel, beltéri egységekkel, az hatalmas, több milliós befektetés lenne. Közbe ugye egy kicsit az éjszakai áramot is bevontuk a dologba. Fele annyi az éjszakai áram, mint a nappali áram. Most már törvényesen, most már lehet. Éjszaka mind a két hőszivattyú megy mindig és ugye sokat jelent. Nappal pedig igény szerint. Már most nem fele az éjszakai áram, de akkor, amikor elkezdtem akkor láttam, hogy ez kardinálisan fontos kérdés. Azóta a gáz sokat emelkedett, azóta az olló már sokkal messzebbre került egymástól a két ág. Körülbelül ezt tudnám elmondani.

- Mit javasolsz azoknak, akik ma vajúdnak és nem tudják eldönteni, hogy gázzal fűtsenek, hőszivattyúval fűtsenek... Tehát 10 éves tapasztalat után mit javasolsz nekik?

- Hogy most egy ilyen családi háznál mibe vágnék bele? Azt gondolom, hogy levegőkazánnal foglalkoznék, nem olyan nagy a befektetés, nem kell annyit technika hozzá. Szondák, ilyen kutak, olyan hőszivattyú, hanem egyszerűen betettem a kis kütyüt, ketyeg és működik. Talán egy ilyen családi háznál ezzel kezdeném, levegőkazánnal.

Több mint 10 éve működik a Thermo Kft. által tervezett hőszivattyús rendszer a nyíregyházi Görög katolikus Püspökségen. A rendszer 30 lakás fűtését és melegvíz ellátását biztosítja. Köszönjük Orosz Árpád görögkatolikus papnak mind a kivitelezés, mind a film készítése során nyújtott segítségét.