Riport Léderer Andrással a megújuló energiákról a DunaTV műsorában

Én azt hiszem, de lehet, hogy tévedek, az emberek többsége nagyon távolinak érzi azt az időt, amikor egyszer csak elfogy a földgáz, a kőolaj és bajban leszünk a fűtéssel, na meg a főzéssel is.

Azt persze nem tisztünk megbeszélni, hogy vajon hány évük van még a fosszilis energiahordozóknak, de az alternatívákról igenis érdemes szót váltani, mert, hogy vannak.

 

Sokkal több és sokkal különlegesebb módon, mint azt bárki és hinné.

-  Vendégünk Dr. Léderer András Energetikus épületgépész mérnök, jó napot kívánok.

- Csókolom.

- Azt hiszem a legfontosabb az, hogy eszünkbe sem jut azon gondolkodni, hogy itt baj lehet. Pedig baj lehet?

- Mindenki tudja rajtunk kívül, hogy baj lehet.

- Mit ért a rajtunkon?

- Az összes Nyugat Európai tudós, fizikus, energetikus azzal foglalkozik, hogy mi történik 30-40 év múlva.

- Tehát ennyire közeli időpontról beszélünk.

- Ennyire közeli, gyakorlatilag az lehet mondani, az által, hogy Putyin átvette a vezető szerepet Oroszország gáz és olaj nagyhatalom lett.

Ezzel gyakorlatilag az egész világ függővé vált. Na, most ugyanakkor azt is tudjuk, hogy lázas tempóban használjuk el azt ami földben van és ez az energia évezredek alatt jött létre.

- Egyszer csak el fog fogyni.

- Egyszer csak sajnos a gyerekemnek már nem biztos, hogy lesz. Ha nem ésszel gazdálkodunk ma ezekkel az energiákkal, akkor lehet, hogy már Ők nem tudnak majd repülőre ülni.

- Van egy fogalom, Én próbáltam megérteni, még szőke sem vagyok, de nem sikerült, ez pedig a levegőkazán.
Elmagyarázná, hogy pontosan mit jelent és mire jó?

- A levegőkazán a levegős hőszivattyúnak a magyar megfelelője. Valójában ez egy olyan berendezés, amiben van egy kompresszor, ez nagyon nagy vákuumot csinál az egyik oldalon, mint amikor becsavarom a szódásüveg patronját és hideg lesz. A másik oldalon pedig nagy nyomást csinál, ott nagyon meleg lesz.

Tehát hogyha Én mindig nagy vákuumot csinálok a levegőben, egy képzeletbeli szódásüveg patronban, akkor az a szódásüveg patron folyamatosan a levegőtől el tud venni energiát.

Ha ezt netán úgy csinálom, hogy -70 fokra hűtök le egy nagyon nagy hőcserélőt, amin aztán átpasszírozom még a -20 fokos levegőt is, akkor a -70 fokos hőcserélő el tud venni még a -20 fokos levegőből is energiát.

- Na, most aki úgy azt szeretné, hogy alternatív energiaforrást vesz, nem biztos, hogy megakarja, vagy meg tudja ezt érteni. De hogyha ezt másik oldalról magyarázzuk, hogy hogyan lehet elhelyezni egy ilyen levegőkazánt, hogyan lehet elhelyezni és mennyibe kerül, akkor arra tud úgy válaszolni, hogy Én is megértsem?

- Igen. A Levegőkazánok tíz éve kezdtek elterjedni egész Európában, azt lehet mondani, hogy Nyugat-európában a skandináv országokban, Németországban és az összes fejlett országokban a levegőkazánokat azért előszeretettel alkalmazzák, mert mindenki tudja, hogy az államok a kormányok az olajból, a gázból és ezeknek a profitjából tartják fent magukat. Tehát, hogy ha elfogy az olaj, a gáz akkor ki kell valamit találni, amiből be lehet szedni az adót.
Ezért kitalálták az alternatív energia adót. Amit szednek.

Most ugyanakkor a németek a svédek kifejlesztették és egyre inkább csúcstechnikával működnek a levegőkazánok, a levegős hőszivattyúk.
Ugyanis a levegőt nem adóztathatják meg.

- Még!

- Még.

- Nem lehet tudni.

- Na, most ezek a berendezések Svédországban, Németországban, Ausztriában, a környező országokban már hihetetlen sebességgel terjednek. Egész egyszerűen azért, mert kint van a kertben, jól is néz ki, mint egy kerti bútor. Gyakorlatilag a bendőjében van ez a szerkezet, amit lehűt ez a berendezés -70 fokra és utána egy ventillátor átfújja rajta még a -20 fokos levegőt is. A föld alatt az épületben bevisz két csövet, ezen a két csövön 65 fokos forró víz megy.

Na, most ezek a berendezések már évek óta működnek Magyarországon is, itt tőlünk néhány kilométeren belül Budapesten is. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a berendezések már 20-25 százalékkal olcsóbban működnek, mint a rendes földgázzal működő készülékek.

- Most azt szeretném kérdezni, hogy Mi miért nem tudjuk ez, de most hallom a kollégáimtól, hogy van egy néző. Halló.

- Halló.

- Üdvözlöm.

- Üdvözlöm, Én magam is épületenergetikával foglalkozom tíz-húsz éve rengeteg ipari beruházást csináltam, tehát nem csak javaslatokat tettem, hanem meg is valósítottam.

Én azt szeretném kérdezni a kollegától, Ön szerint miért van az, hogy itthon nagyon nehezen terjed el a hőszivattyú, hiszen Svédországban úgy tudom már 10-20 vagy 30 éve már alkalmazzák.

Másik kérdésem pedig a napenergiát miért erőltetik, hiszen mindenki tudja, aki a szakmában van, abszolút gazdaságtalan megtérülés szempontjából. Ez a két kérdésem lenne.

- Gyakorlatilag föltette a következő kérdéseimet, köszönöm szépen.

- Köszönöm.

- Akkor Én még egy harmadik kérdése is fogok válaszolni, hogy mennyibe kerül.

- Nem biztos, hogy lesz idő rá.
- Igen.

- Gyakorlatilag, hogy mennyibe kerül, azt mondanám el nagyon gyorsan. Gyakorlatilag a levegőkazánok kint vannak a kertben, már
5-6000 négyzetméteres épületeket is tudnak fűteni.
Én a lelki szemeimmel látom, hogy békásmegyeri lakótelep tetején állnak ezek a levegőkazánok, simán fűtik a házat, ellátják meleg vízzel.

Egy 300 négyzetméteres család házhoz szükségel levegőkazán ára nagyság rendben 2-2,5 millió forintba kerül. Ugyanakkor nem foglal helyet az épületben, a gáz bekötés ára hasonló áron van, tehát azt lehet mondani, hogy a beruházási költség lassan már ugyanannyiba kerül, mintha gázt kötök be az épületbe és nem kell hozzá kémény sem.

- Doktor úr nagyon szépen köszönöm, pont ennyi időnk volt. Minden kérdésre nem sikerült választ adni, de köszönöm, hogy megtisztelt bennünket.

 

 

vissza a főoldalra a Riport Léderer Andrással a megújuló energiákról a DunaTV műsorában aloldalról