A Népszabadság cikke az alternatív energiáról

A hőszivattyú-technológia úttörője Magyarországon Léderer András címzetes egyetemi docens energetikus. Első hőszivattyús rendszerét két évtizeddel ezelőtt kezdte tervezni kanadai minta alapján. Az ország első geotermikus energiával fűtött háza végül 1994-ben készült el Fóton, de a további megrendelések csak az ezredforduló után kezdtek csordogálni.

Disznókályha

 

Egyik első munkája a görög-keleti püspökség 600 négyzetméteres épületének hőszivattyús fűtése volt Nyíregyházán. A vizes hőszivattyú itt egyetlen kút vizét hasznosítja a fűtéshez. Hat évvel ezelőtt Csillaghegyen egy 1000 négyzetméteres villa fűtését tervezte: a két beépített hőszivattyú a kertben vízszintesen a föld alá temetett csőrendszerrel működik. A megrendelő a földenergián alapuló rendszert itt egy gázkazánnal is kiegészítette, és számítógépes rendszerrel ellenőrzi a berendezések hatékonyságát - a mérések szerint a hőszivattyú 30 százalékkal olcsóbban fűt, mint a gázkazán. Egy szombathelyi családi házban, ahol egy kút vize adja az energiát, a felére csökkent a fűtési költség a földgáz használatához képest.

Adyligeten egy 1000 négyzetméteres, uszodás ház teljes hűtését-fűtését sikerült megoldani tisztán egy, a kertben ásott nyolc darab, 100 méter mély földszondát használó föld-hőszivattyú és néhány napkollektor segítségével. A házban a padló-, fal- és mennyezetfűtés is mérsékli a költségeket, de további 30 százalékos megtakarítást eredményez, hogy a levegőt egy rekuperátor nevű szerkezet cseréli. Ez a rendszer úgy hozza be a kinti friss levegőt, hogy közben a bentről távozó légtömeg hőjét megfogja, és visszavezeti az épületbe - külön szellőztetésre így nincs is szükség.

A föld és a víz mellett a "fordított hűtőszekrény" képes akár a levegőből is annyi energiát kinyerni, amennyi egy ház fűtéséhez elegendő. Két évvel ezelőtt készült el Léderer András cége az ország első ilyen, levegős hőszivattyút alkalmazó rendszerével. Egy Sukorón élő nyugdíjas házaspár megelégelte, hogy utcájukban földgázvezeték hiányában a még drágább, tartályos pb-gázzal kellett fűteni, ráadásul a propán-bután-ellátás is akadozott. A Magyar Televíziónak nyilatkozó tulajdonosok szerint a levegőből elővarázsolt energia 40 százalékkal csökkentette a ház fűtésének költségeit.

Persze nem csak családiház-tulajdonosok élvezhetik az alternatív műszaki megoldások előnyeit. 2005-ben a vecsési CBA áruház teljes klímarendszerét oldotta meg földszondás hőszivattyúkkal a Léderer András vezette Thermo Kft. A rendszer intelligens vezérlése nem csak a földből képes energiát nyerni, de összegyűjti az épületben képződő összes, úgynevezett hulladékhőt is: például a pékségben vagy a hűtőpultokból felszabaduló meleget, sőt, még a pénztárnál sorbaálló emberek testéből kiáramló hőt is. Így minimálisra csökkenthető a feleslegesen elhasznált energia, a klímarendszer költségei pedig 40-50 százalékkal mérséklődnek.

Ezek után már nem is meglepő, hogy a cég egyik folyamatban lévő projektje sertéseket fog "élő radiátorként" használni. Egy orosházi hizlaldában az állatok 41 fokos testhőmérsékletét tervezik a vecsésihez hasonló módszerrel megcsapolni. Ezzel egyszerre lehet majd a sertések számára is kényelmes 22 fokra hűteni az ólakat és közben fűteni az irodaépületeket. "Meg fél Orosházát" - teszi hozzá Léderer András.

 

Panelforradalom


A társasházak közül leginkább az új építésűekben jöhet szóba hőszivattyú vagy napkollektor felállítása. Akad azért példa arra is, hogy meglévő rendszerek újulnak meg olyan társasházban, amelyet nem a legmódosabb tulajdonosok laknak.

A miskolci Avas lakótelepen mindig problémát jelentett a fűtés. A rosszul szigetelt távfűtőrendszer annyira pocsékolja az energiát, hogy a földben futó csövek fölött néha télen is kizöldül a fű. Közben a lakók pokrócba burkolva vagy két melegítőalsóban ülnek fönt, mert a lakáson keresztülfúj a szél - idézte fel egy volt lakó, aki hat évvel ezelőtt költözött el az Avasról.

A helyzeten sokat segíthet, ha egy ház panelfelújítási támogatást nyer, mint például Avason a Szent György út 1. szám. A Panel Plusz támogatási modellje szerint a felújítás összegének egyharmadát a helyi önkormányzat, második harmadát az állam, a harmadikat a lakók állják. Az összeg a Szent György úti ház esetében a homlokzat felújítását és szigetelését, a nyílászárók cseréjét és a gépészeti felújítást fedezte. Önmagában már ez is hőmegtakarítást jelent, de a Szent György úti ház tetejére márciusban napkollektorok is kerülnek. "A gépészeti felújítást úgy végeztük el, hogy napkollektort lehessen csatlakoztatni a rendszerhez" - mondta Skornyák Péter, a kivitelezést egyetlen indulóként közbeszerzésen elnyerő Cortex Invest Kft. ügyvezetője.

A 20 m2-es kollektor várhatóan márciusban kerül az 55 lakásos, tízemeletes ház tetejére; ez lesz az első napkollektorral ellátott, távfűtéses panelház Magyarországon. Egyedi hőközpontú panelházak már döntöttek úgy, hogy napkollektorral spórolnak az energián, így történt ez például Dunaújvárosban. "Az az előnye a társasházaknak, panelházaknak, hogy sok felhasználó van kis helyen. Ez nagyon nagy kihasználtságot eredményez: a családi házaknál a megtérülési idő 6-8 év, itt 1-2 év alatt megtérülnek ezek a rendszerek" - mondta Skornyák Péter.

A napkollektor nem a leghatékonyabb módszer a fűtésre, de a hőszivattyús megoldások egy panelházra alkalmazva túl költségesek lettek volna. A Szent György úti ház tetején nem fér el annyi napkollektor, amennyi elég lenne a ház teljes fűtés- és a melegvíz-ellátáshoz. Előzetes számítások szerint a miskolci házban nyáron a kollektorok meg fogják oldani a lakók melegvíz-használatát, télen pedig a teljes elfogyasztott hő 25 százalékát adják.

A panelház felújítását a Cortex Invest Kft. nyáron végezte, a napkollektor felszerelése forráshiány miatt csúszik. A technológia lakossági terjedését nem támogatja pénzzel az állam, a ház tetejére kerülő szerkezeteket Skornyák és társa, Urbancsok Attila a saját pénzükből veszik. Kísérleti projektnek szánják, megnézik, hogy beválik-e. Szerintük a távfűtéses panelházak számára ez az egyedüli költségcsökkentő megoldás.


Láthatatlan fűtés


Az alternatív fűtés melletti érv lehet a költségérzékenység, a környezetvédelem, az energiatakarékosság, de a kényszer is. Az Esterházyak védettséget élvező balatonfüredi kúriájának felújításakor a XIX. századi látvány kötelező és megkívánt megőrzésének és a XXI. századi komfortigények kielégítésének összhangba hozása jelentette azt a kényszert, ami az alternatív fűtések felé fordította a kivitelezőt.

Az Esterházyak családi villája a város reformkorban virágzásnak induló új központjában, a parktól és a Kossuth-forrástól nem messze, regényes múltat tudhat maga mögött. A környékbeli építési vállalkozó és a hivatalok együttműködése következtében a hazánkban megszokottá vált romboló hatású "korszerűsítések" helyett diszkrét módszerek érvényesültek a felújítás során. Elsődleges szempont volt, hogy semmi ne látszódjon a modern technológia telepítéséből. Ezért döntött a kivitelező a hőszivattyús-talajszondás és elektromos fűtés kombinációjából álló, úgynevezett bivalens rendszer kiépítése mellett, ami a talaj melegét és a villanyenergiát párhuzamosan használja, nem igényel kéményt. A választott padló- és falfűtés pedig nem jár radiátorok és csövek okozta látványrombolással. Az észrevétlenséghez hozzájárul, hogy a talajszondákat fél méterrel a talajszint alatti aknákból fúrták le két méter mélyre, így a parkosítás után semmi nem látszik belőlük. Ahogy az épületgépészeti komfortosításért felelős debreceni, alternatív fűtéssel foglalkozó cég ügyvezetője, Buga Péter a manager magazinnak elmondta: "A hőszivattyús megoldás volt a legkulturáltabb."

A magas szintű komfortérzettel párhuzamos láthatatlanság fontosabb volt a kiadások alacsony szinten tartásánál. Bár a pontos árakat diszkréten kezelik, annyit sikerült megtudnunk, hogy fél és egymillió közötti négyzetméterárakon értékesítették az akár kétszáz négyzetméteres alapterületű luxusapartmanokat. Igaz, a tisztán elektromos fűtéshez képest a fenntartási költségek mérsékeltebbek, és a rendszer kimondottan energiatakarékos, de a mészkőhegy oldalába épített kúria parkjának sziklás talaja miatt magasabb összeget kellett a kivitelezésre fordítani.

További kreativitást igényelt a lakószintek közötti különbségek kiegyenlítése. Amíg az alsó szinten a régi időkből maradt eredeti, egy méter húsz centi vastag falak okán még nyáron is fűteni kell, addig a ráépítéssel megvalósuló tetőtér harminc centiméteres téglafalai mellett hűtésre van szükség a kellemes szobahőmérséklet szinten tartásáért. Helyiségenkénti digitális termosztáttal oldották meg, hogy a falba süllyesztett hőleadók és a falhűtés mindig az ahhoz éppen szükséges energia felhasználásával tartsa értéken a hőmérsékletet a villa minden pontján. Az eredeti falszakaszok védelme következtében, azok nedvességének megszüntetését sem lehetett kevésbé szabályozott körülmények között megszokott módszerekkel elérni, így ennek feladata is a falak fűtésére hárult.


A hőszivattyútól az erőműig


Amikor Reichardt László ingatlanfejlesztő három évvel ezelőtt elkezdte építeni családi házát Budán, számot vetett a várható energiaár-emelésekkel, és úgy döntött, hogy takarékos fűtési módot választ. "Felmerült bennem az is, hogy egy esetleges ökológiai probléma miatt szaladhatnak el az árak" - indokolta döntését.

Az első fűtéstervező céggel a tulajdonos nem járt jól. Egy hónapos késéssel szerelték be a hőszivattyút, teljesítményét alulméretezték a házhoz képest, ráadásul a hőközpont energiaellátása sem volt megfelelően beállítva.

Különösen fontos ezért odafigyelni, hogy kitől rendeljük meg a munkát: azok között, akik az egyre népszerűbb technológiák szakértőinek mondják magukat, "sok lehet a kontár" - figyelmeztetett mások mellett Reichardt László is. Az ő házában végül egy másik cég végezte el a munkát - drágábban, de hibátlanul.

A ház adottságainak a talajhőt hasznosító hőszivattyú felelt meg. A kertben talajszondákat helyeztek el, amelyek 59 méter mélyen veszik fel a hőt, és továbbítják a házba. A 2006 végén felállított rendszer hatékonyan hűt és pontosan fűt. Reichardt László számításai szerint a 170 m2-es házban a hőszivattyú 3-5 év alatt fogja behozni azt a hárommillió forintot, amivel drágább volt, mint a hagyományos fűtési és klímarendszer kiépítése.

A háztulajdonos napkollektor bevezetését is tervezi, hogy kapjon egy plusz energiaforrást a használati melegvíz termeléséhez.

Reichardt László érdeklődését annyira felkeltette a megújuló energiák témája, hogy kutatni kezdett, mivel lehetne nemcsak a gáz-, hanem az áramtermelést is megoldani: a szélkerék túl alacsony hatásfokú, így most az a terve, hogy egy geotermikus erőmű megvalósításába kezd - ingatlanfejlesztőként üzletileg szeretne foglalkozni ezzel.

 

Népszabadság - Falusy Zsigmond

 

vissza a főoldalra A Népszabadság cikke az alternatív energiáról aloldalról